A 2010-es évtől
"Portyázások Magyarországon"
címmel kirándulás-sorozatot indítunk, melynek célja
hazánk ismert és kevésbé ismert földtudományi és tájképi értékeinek
felkeresése és megismerése. A túrákon a látnivalókat kisebb-nagyobb
gyalogos körtúrák (kb. napi 15-20 km) keretében tekintenénk meg. Portyázások Magyarországon VI.
2011. JANUÁR 28-30.
- Pilisszentkereszti-szurdok: felső-triász Dachsteini Mészkőben kialakult kis szurdokvölgy Pilisszentkereszt határában. A völgyben halad a Szurdok Tanösvény egy része, amely mentén szépen lehet tanulmányozni a mészkőben haladó patak által kialakított eróziós formákat, ill. a mészkő kőzetté válása után létrejött tektonikai elemeket (vetők, elmozdulások, stb.).
A szurdok középső részén kiválóan tanulmányozhatók az egykori tengerszintváltozásokra utaló ún. Lofer-ciklusok.
- Holdvilág-árok: a Visegrádi-hegység ősi legendákkal övezett, misztikus szurdokvölgye, amely a szépsége miatt a turisták körében is igen népszerű.
A Visegádi-hegység változatos vulkáni kőzetei (andezit és andezittufa, dácittufa, stb.) a miocén bádeni emeletében kezdődő vulkáni tevékenység során jöttek létre. A Holdvilág-árkot kialakító patak bevágódva a vulkáni összletbe szépen tárja fel a hegységet felépítő vulkáni kőzeteket. A szurdok elején azok a tengeri üledékes kőzetek is megtalálhatók, amelyek még a vulkáni működés előtt rakódtak le, s amelyekre települnek a vulkanitok (Budafoki Homok Formáció).
A völgy hátravágódása egy keményebb kőzetfalnál állt meg, amelyen a félelmetes Meteor-létrán lehet felmászni.
A Holdvilág-árok még számtalan, misztikummal övezett látnivalót is rejteget, mint például egy középkori eredetű mesterséges táró sötéten ásító száját, vagy a vitatott eredetű Weiszlich-barlangot.
- Vasas-szakadék: andezit-agglomerátumban kialakult hasadék, amelyet a külső erők (főleg a jég) tovább tágítottak és mélyítettek. A hasadék falán szépen tanulmányozható az agglomerátum szerkezete és szövete is. A hasadék végén a lehullott kövek ún. álbarlangokat alakítottak ki, amelybe lemerészkedni azonban veszélyes.
- pomázi Kő-hegy: a miocén vulkáni működés során kialakult andezit-agglomerátum alkotja, amely a hegy déli és keleti felén függőleges falakkal szakad le a Duna síkja felé. A külső erők az évmilliók alatt, a szelektív denudáció folyamán a finom tufát sokkal jobban pusztították, mint a rajtuk lévő lávatömböket, ezért ún. kalapos kövek jöttek létre, pl. a Napóleon-kalapja.
A hegy tetején kicsiny időszakos tavak alakultak ki, mellettük pedig turistaház emelkedik. A hegy déli platóján emlékmű hirdeti azt, hogy Petőfi Sándor is járt a hegyen.
- pilisi Vaskapu: a Dunántúli-középhegység legmagasabb pontja a 756 m magas Pilis, amely egy felső-triász Dachsteini Mészkőből álló, asszimetrikusan kibillent, tektonikus sasbérc. Az egységes sasbérc képét völgyek és szurdokok tagolják (Vaskapu-völgy, Vaskapu-szurdok). A hegy tetején egykoron légvédelmi rakétabázis volt, amelynek maradványai szomorú látványt nyújtanak.
A hegy oldalában szépen tanulmányozható a Dachsteini Mészkő vastagpados szerkezete is.
A Pilis keleti oldalán helyezkedik el a vitatott kialakulású Vaskapu, amely nem más, mint egy rétegbordán kimállással keletkezett, íves sziklakapu, amelyből van egy kisebb és egy nagyobb is.
A túra résztvevői: Papp Csilla, Nagy Babett, Molnár László, Jakab Noémi, Ézsiás Tamás, Veres Zsolt, Páll Dávid Gergely
Portyázások Magyarországon VII.
2011. MÁRCIUS 3-6.
Földtudományi, tájképi és kultúrtörténeti értékek:
- Fekete-hegy: miocén, felső-bádeni korú piroxén-amfiboldácitból álló, exhumált szubvulkáni dóm alakú eróziós hegy. A miocén vulkáni működés során a már korábban létrejött idősebb tufákba nyomult bele ez az óriási szubvulkáni test, amelyet a külső erők hámoztak ki a tufaköpenyből. Az említett folyamatok hatására meredek oldalakkal határolt, az erózió által átformált, kúp alakú hegyek jöttek létre.
Az 577 m magas hegy tetején lévő fakilátóból pompás panoráma nyílik a Hegyköz falvaira és a Zempléni-dombságra. A terület értékeit egy tanösvény mutatja be.
- Füzérradvány: kicsiny zsákfalu a Hegyköz északi peremén. Legjelentősebb látnivalója a Károlyi-kastély, amelynek őse a 18. században épült, de később Ybl Miklós tervei alapján romantikus stílusban jelentősen átépítették (1857-59). A kastély azóta többféle funkciót látott el, ma felújítás alatt van, de egyik szárnya már látogatható. Az épületet 140 ha-os park veszi körül, számtalan növényritkasággal.
A község régi házai és hagyományos szerkezetű faluképe is figyelemre méltó.
A település egyik utcájában pedig a területre jellemző horzsaköves riolit ártufa egy mesterséges feltárása tanulmányozható.
- Kormos Bába Tanösvény: Füzérradvány és Pusztafalu földtani, botanikai és kultúrtörténeti értékeit fűzi fel ez a 15 km hosszú tanösvény.
A Füzérradvány feletti Korom-hegyen már régóta folyik bányászkodás. Az 1820-as évek óta illites nemesagyag bányászat folyik, amely a területen található tufák mállásából és áthalmozódásából jött létre. A bányászatra is érdemes illitet limnokvarcit védte meg a lepusztulástól. Ma az András-táróban folyik már csak mélyművelésű (!) termelés, a többi táró már beomlott. A beomlott tárók helyén felszíni berogyások tátonganak (Zsíros-bánya, Hármasbánya), amelyek mélyedéseit helyenként kis tavak töltik ki (pl. Kis-Büdös-tó). A beomlott táróktól nem messze egykori malomkőbánya sebhelye látszik, ahol az átkovásodott tufát fejtették, amely kiválóan alkalmas volt malomkő gyártására.
A tanösvény Pusztafalu felé eső részén magasodik a riodácitból álló Bába-hegy, melynek ÉNy-i oldalában a jégkorszak hideg periódusaiban létrejött krioplanációs formakincs tanulmányozható.
- Ősrög Tanösvény: Felsőregmec és Vilyvitány geológiai, botanikai és kultúrtörténeti értékeit fűzi fel. A terület felé közeledve három kis hegy tűnik az utazó szeme elé: a Gira-hegy, a Csonkás és a Mátyás-hegy. A hegyek hordozzák hazánk legidősebb, felszínen lévő kőzeteit, amelyek a Vilyvitányi Formáció részei. Található itt kvarcit, kvarcitpala, csillámpala, ill. a mélyben amfibolit is. A kvarcit és a csillámpala legszebben a Gira-hegy Nyi-i oldalán lévő vízmosásban tárul fel. A többszörös metamorfózist szenvedett kőzetek kora kb. 900 millió év lehet.
A tanösvény egyik érdekes állomása a felsőregmeci templom, amely 13. századi eredetű.
- Sátoros-hegyek: Sátoraljaújhely felett, az Alföld síkjából meredek oldalakkal emelkednek ki a szép formájú Sátoros-hegyek (Magas-hegy, Vár-hegy, Sátor-hegy, Kecske-hát, Fekete-hegy, stb.).
Kialakulásuk vitatott a mai napig is: Cholnoky Jenő egy ősi vulkán kalderájának tartotta a hegyeket, de a friss geológiai vizsgálatok rávilágítottak arra, hogy szubvulkáni formákról van szó, melyek kőzetanyaga dácit. Számos érdekességet rejtenek a Sátoros-hegyek (magas-hegyi kilátó, Vár-hegyen lévő középkori vár romjai, szár-hegyi Magyar Kálvária, stb.), bejárásuk feltétlenül érdemes.
A túra résztvevői: Molnár Péter, Veres Zsolt, Páll Dávid Gergely
