A 2010-es évtől
"Portyázások Magyarországon"
címmel kirándulás-sorozatot indítunk, melynek célja
hazánk ismert és kevésbé ismert földtudományi és tájképi értékeinek
felkeresése és megismerése. A túrákon a látnivalókat kisebb-nagyobb
gyalogos körtúrák (kb. napi 15-20 km) keretében tekintenénk meg.
Portyázások Magyarországon VIII.
2012. JANUÁR 27-29.
Földtudományi és tájképi értékek:
- Leány- és Legény-barlang: az egykor pálos szerzetesek lakta, ma Kesztölchöz tartozó Klastrompuszta felett fehéren vakítanak a Csévi-szirtek merész sziklatornyai. A sziklák anyaga a fehér és szürkés színű, az egykori Tethys nagy kiterjedésű karbonát-platformján képződött, ún. „dachsteini mészkő”. A mészkő kora felső-triász, jellegzetessége a vastagpados kifejlődés és az ún. lofer-ciklusok jelenléte.
A viszonylag jól karsztosodó mészkő számtalan barlangüreget rejt, melyek közül a legjelentősebb az ún. Leány- és Legény-barlang. A barlangok tágas szádájához rövid szuszogtató leküzdésével juthatunk fel, ahol a barlangok és az onnan feltáruló tájképben egyaránt gyönyörködhetünk. Több barlang (többek között a Leány- és a legény-barlang) „összenyitásával” nemrég megszületett hazánk 3. leghosszabb és legmélyebb barlangrendszere, az Ariadne-barlangrendszer, amely csak szakvezetővel látogatható.
- Kémény-szikla: Klastrompusztától északra szintén vakítóan fehér, tornyokra elkülönülő mészkőbástyák hívják fel magukra a figyelmet, amely a Klastrom-szirt névre hallgat. Anyaga szintén a felső-triász „dachsteini mészkő”.
A tornyok és a rétegbordák közül az ún. Kémény-szikla a legmagasabb, amelyet a külső erők (pl. víz, jég) preparáltak ki a környezetéből. Tetejéről tiszta időben csodálatos panoráma nyílik
Kesztölcre, a Dorogi-medencére és a Gerecse távoli csúcsaira.
- Fekete-kő (Hrebeny): a Pilis tömbjének meredek, ÉNy-i leszakadását bizarr kőtömbök tarkítják, amelyet Fekete-kőnek hívnak, más néven Hrebenynek.
Az égbe törő karcsú tornyok anyaga szintén „dachsteini mészkő”, melynek kemény rétegbordáit a külső erők preparáltak ki környezetükből és különítették el kőtornyokra. A kövek tetejéről fenséges kilátás nyílik a Pilisszentléleki-medencére és Esztergom környékére.
- Fehér-szirt: Kesztölcről északra merészen emelkedik ki a fiatalabb üledékekkel fedett környezetéből a „dachsteini mészkőből” álló Fehér-szirt.
A hegyre nem visz fel turistaút, de az Országos Kéktúra útvonaláról könnyen megközelíthető. A szirt déli felét alig borítja növényzet, ezért jól láthatók a vakítóan fehér mészkő kibillent, óriási padjai, amelyet felszakadt kis barlangok üregei tarkítanak. A fáradságos „csúcstámadást” pedig feledteti a mesés panoráma.
A szomszédos Öreg-szirtre is érdemes tovább „gerincezni”, hisz ott is található bőven kilátópont és barlang is.
- Tündér-szakadék: a Fekete-hegy tömbjébe délről egy vadregényes kis völgy mélyül, mely a térképeken Tündér-szakadék néven szerepel. Ez a Pilis egy kevésbé ismert földtudományi értéke.
A nagy esésű, szűk völgyecske számtalan helyen merészen vágódik bele a felső-triász mészkőbe, amelynek vastag padjait (ha van benne víz) vízeséssel küzdi le. A mészkő számos helyen barlangok üregeit rejti, melyek közül a legnagyobb az ún. Tündér-barlang. A völgy megtalálása és végigjárása „embert próbáló” feladat.
A túra résztvevői: Ézsiás Tamás, Baranyi Nóra, Misi Dávid, Litkei Zsuzsanna, Papp Csilla, Kegyes László Levente, Radics Tamás, Borka Szabolcs, Sinkó Dávid, Nagy Zalán, Molnár László, Veres Zsolt
A túra résztvevői: Szabados Zoltán, Veres Zsolt
Portyázások Magyarországon IX.
2012. MÁRCIUS 2-4.
Földtudományi és tájképi értékek:
- Nagy-Gete – Hegyes-kő: a Keleti-Gerecse főleg eocén és oligocén (a széntelepeket is tartalmazó) üledékekkel fedett térszíneiből merészen emelkednek ki a mezozoós mészkövekből álló sasbércek.
A Gerecse hegység legidősebb felszínen lévő kőzetei a Tethys egykori hatalmas kiterjedésű karbonát-platformján képződött ún. „dachsteini mészkő”, amely kora felső-triász. A kőzetre jellemző a vastagpados település és az ún. lofer-ciklusok jelenléte. A Gerecse más részein a jura és kréta tengerek is hagytak maguk után számtalan kőzetfélét.
A mezozoós alaphegységi tönkök a harmadidőszak során vastag üledékösszlet (eocén, oligocén) alá temetkeztek, melyek alól az azóta lezajlott erózió többüket kiszabadított (exhumált). Ilyen exhumált, asszimetrikusan kibillent sasbérc a Nagy-Gete és a Hegyes-kő is. Mindkét csúcs tetejéről csodálatos panoráma nyílik a környező területekre.
- Mogyorósbányai Kő-hegy (Kőszikla): a tokodi pincéktől meredek emelkedővel érhető el a Kő-hegy csúcsa, mely a környék legszebb kilátópontja.
A környékbeli mészkő sasbércektől abban különbözik, hogy nem triász mészkövek, hanem jóval fiatalabb, pliocén-pleisztocén édesvízi mészkövek alkotják a hegy szikláit (Kőszikla). Az édesvízi mészkövek képződése a Duna egykori szintjéhez köthetők, amelyek ma magasra emelve és felszabdalva sorakoznak a folyó mentén, a Gerecse északi részén. Egy régen működött karsztforrás vizéből vált ki az az édesvízi mészkő test is, amely a hely sapkáját alkotja. A sziklákat a repedések mentén kikezdték a külső erők, és merész bástyákra szabdalták fel, köztük függőleges barlangjáratok lelhetők fel.
Bajóti Öreg-kő: a fent elemzett Nagy-Gete és Hegyes-kő csúcsok rokona a Bajót község fölé méltóságteljesen emelkedő Öreg-kő is.
Az asszimetrikusan kibillent sasbérc keleti perem jóval meredekebb, szépen tanulmányozható rajta a vastagpados „dachsteini mészkő” kifejlődése.
A hegy számos barlangot rejt magában: a felszakadt tetejű, nagy méreteivel kitűnő Jankovich-barlangot, az alatta található Baits György-barlangot, az innen nem messze lévő Szalay Ákos-barlangot és számos egyéb más kisebb üreget és zsombolyt is.
A számtalan élő és élettelen természeti csodát rejtő hely az országban elsőként kapott védelmet (1941).
- Nagy-Pisznicei kőfejtő: a Központi-Gerecse sasbércei már nem csak triász, hanem fiatalabb jura és kréta képződményeket is feltárnak, amelyek a Tethys egykori üledékgyűjtőjének mélyebb részeiben képződtek. Ezeket a vöröses színezetű, tömött szövetű, ősmaradványokban gazdag kőzeteket összefoglalóan ún. „ammonitico rosso” típusú képződményeknek mondjuk. Az üledékgyűjtő legmélyebb „bugyraiban” pedig már kovaüledékek képződtek, amelyeket radiolaritoknak mondunk. Egy ilyen vastag rétegsort tárnak fel a Nagy-Pisznice külszíni fejtései is, amelyek közül a legszebbek a hegy ÉNy-i részén találhatóak. Mint egy patak által vájt szurdok, úgy néz ki az a kőfejtő, amely ma már szigorúan védett, s megtekintése csak szakvezetéssel lehetséges.
A túra résztvevői: Szabados Zoltán, Veres Zsolt
